Fontosabb adóváltozások 2010-ben

Az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló érvényes szabályok 2010. augusztus 1-jétől.

Alkalmi munka esetén a következő időkorlátokra kell figyelemmel lenni:
· összesen legfeljebb öt egymást követő naptári nap, és
· egy naptári hónapbon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
· egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.
(nem kell figyelembe venni az alkalmi könyves foglalkoztatás, és az eddigi egyszerűsített foglalkoztatás időtartalmát)

Foglalkoztathatók száma:
Az egy napon foglalkoztatott alkalmi munkavállalók száma nem haladhatja meg, a megelőző hat havi átlagos statisztikai létszám határértékeit:
· Főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetében az 1 főt,
· 1-5 munkavállaló foglalkoztatása esetén a 2 főt,
· 6-20 munkavállaló foglalkoztatása esetében a 4 főt,
· több, mint 20 munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20%-át
A fentiek létszámkeretet jelentenek, tehát a tárgyév napjaira egyenlőtlenül is beoszthatja, de a fel nem használt létszámkeret, nem vihető át a következő évre.
Ebbe a létszámba 1 fő főállású munkavállaló 1 főnek számít.
A havi 60 óránál kevesebbet dolgozók és az egyéb jogviszonyban foglalkoztatottak (pl. megbízási jogviszony) nem számítanak bele a statisztikai létszámba.
A havi 60 óránál többet dolgozó részmunkaidősök munkaidejét úgy kell figyelembe venni, ahogy az a teljes munkaidőben dolgozók munkaidejével arányos (pl.: adott 1 heti 16 órás alkalmazott, havi munkaideje 64 óra. Adott hónap munkanapjai alapján számított munkaóra pl. 22 napos hónapnál 176 óra, számítás: 64 óra/ 176 óra = 0,36 „fő”. Ha 2 ilyen alkalmazott van, akkor az már 0,72 fő, azaz kerekítve 1 fő alkalmazottnak számít.)

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszonyra továbbra is bejelentési kötelezettség áll fenn! Illetve a munkaszerződés megkötése kötelező. Egy mintát csatolva talál a tájékoztatónkhoz.

Nem létesíthető egyszerűsített foglalkozásra irányuló jogviszony:
· azok között, ahol már munkaviszony áll fenn,
· közszférában,
· a bevándoroltnak vagy letelepedettnek nem minősülő harmadik országbeli állampolgárral.

Az egyszerűsített foglalkoztatás ismét kedvezményes közteherrel bír, ha a lenti feltétel teljesül:
· A munkáltató nem halmoz fel 300 ezer forintnál magasabb közterhet

Közteher:
· A munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként 1.000 Ft.

Figyelem!
Ha a munkáltató az időkereteket túllépi, vagy köztartozással rendelkezik, akkor a foglalkoztatott után köteles az egyéb esetben alkalmazandó járulékok megfizetésére.

Közteher megfizetése:
tárgy hót követő hónap 12-éig:
· Magán-nyugdíjpénztár tag esetén a 10032000-06057770 számlaszámra
· Nem magán-nyugdíjpénztár tag esetén a 10032000-06057763 számlaszámra

Kifizethető bér nagysága:
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Munkatörvénykönyve, valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit a törvényben meghatározott eltérésekkel alkalmazni kell, de szerződő felek díjazásra vonatkozó szabadsága nem került korlátozásra.
Ugyanakkor, ha a munkáltató által egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetést teljesít, akkor az már nem minősül vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak, így növeli a nyereségadó alapját.
· nem szakbér esetén a napi kifizethető bér: 3.380,- Ft-tól 6.760,- Ft-ig,
· szakbér esetében a napi kifizethető bér 4.120,- Ft-tól 8.240 Ft-ig.
Ezek feletti összeget is lehet adni, csak akkor a felső határ feletti összeget nem lehet költségként elszámolni.

ÁFA
Az új EU kompatibilis ÁFA törvényt 2008-ban vezették be, ami 2009-ben módosult, így ezúttal lényegi változás nem történt. De említésre méltó a teljesítési helyének megváltozása. 2010-től ha adóalany nyújt szolgáltatást adóalanynak, a teljesítési helye a szolgáltatást igénye vevő székhelye (telephelye), nem pedig a szolgáltatást nyújtó székhelye, mint eddig. Amennyiben a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany, abban az esetben a teljesítési hely, továbbra is a szolgáltatást nyújtó székhelye (telephelye). Ez belföldi értékesítésnél gyakorlatilag semmit nem változtat, azonban szolgáltatás exportnál vagy közösségi ügyleteknél komoly változást eredményez.
Társasági és osztalékadó
A társasági adó mértéke 2010-től 19 százalékra emelkedik, ugyanakkor megszűnik a különadó.
A fejlesztési tartalék feloldására 6 adóév áll rendelkezésre a korábbi 4 helyett.
A jövőben nem szükséges adóhatósági engedély a veszteség elhatárolásához. Ez már 2009-re is alkalmazható.
Megszűnnek az adóalap-kedvezmények kivéve a beruházáshoz, foglalkoztatáshoz, jogdíjhoz, valamint a K+F tevékenységhez kapcsolódókat.
2010-től nem minősül elismert költségnek a reprezentációs kiadás, ennek összegével meg kell emelni az adóalapot.
Egyéni vállalkozók
2010-től nem lehetnek egyéni vállalkozók az őstermelők, az állatorvosok, az ügyvédek, a szabadalmi ügyvivők, a közjegyzők és az önálló bírósági végrehajtók.
Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatban valamennyi ügyintézést kizárólag elektronikusan lehet intézni 2010-től.
EVA
Az EVA felső bevételi határa továbbra is 25 millió forint, ami a gyakorlatban bevételi határ csökkenést jelent, hiszen az ÁFA 20 százalékról 25-re emelkedett, tehát a nettó határ ténylegesen csökkent. Az EVA mértéke emelkedett, 2010-től 30 százalék.
Az EVA alany is lehet ÁFA fizetésre kötelezett, ha másik országban lévő adóalanytól szerez be terméket vagy szolgáltatást.
Az EVA alanynak bármilyen EU közösségen belüli tranzakcióhoz közösségi adószámmal kell rendelkeznie.
Adózás rendje
2010-től a helyi iparűzési adót az APEH-nak kell bevallani és megfizetni.

Személyi jövedelem adó (Szja)
Szuperbruttósítás
2010-től bevezetik az úgynevezett szuperbruttósítást, ami azt jelenti, hogy a személyi jövedelemadó alapot meg kell emelni a munkáltató által fizetett közterhek összegével, 27 százalékkal. Ez alól csak az adóterhet nem viselő járandóságok a kivételek (családi pótlék, nyugdíj). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nő az adóelvonás, hiszen emelkedik az adóalap, azonban jelentősen emelkedik az adójóváírás összege, ami ellensúlyozza, sőt jelentős mértékig még csökkenti is ezt. Viszont a nem alkalmazotti jogviszonyban dolgozókat továbbra sem illeti meg az adójóváírás, így ez náluk nagy mértékű szja emelkedést jelent.
Sávhatárok
Jelentős változás az alsó sávhatár az 1,9 millió forintról 5 millió forintra emelkedik. Az adó összege ebben a sávhatárban 18 százalékról 17 százalékra csökken. Természetesen a "szuperbruttó" azaz a járulékkal megemelt összeget kell figyelembe venni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bruttó bér tekintetében 3,9 millió forint éves jövedelem tartozik az alsó sávhatárba. Az 5 millió feletti jövedelem 32 százalékkal adózik a korábbi 36 százalék helyett. Ugyanakkor megszűnik a magánszemélyek különadója.
Adójóváírás
Az adójóváírás a járulékokkal emelt (szuperbruttó) bérjövedelem 17 százaléka, maximum 15.100.- forint havonta. Jogosultsági határ: 3.188.000.- forint, efölött az adójóváírást csökkentett mértékben lehet figyelembe venni, 4.698.000.- forint jövedelem felett már egyáltalán nem érvényesíthető az adójóváírás. Ez 307 ezer forint havi bruttó jövedelem esetén már igaz.
Adókedvezmények
Az adókedvezmények gyakorlatilag megszűnnek, a családi, a súlyos fogyatékkal élők személyi, és az őstermelői kedvezmény kivételével.
Természetbeni juttatások
Megszűnnek a természetbeli juttatások adómentessége is (cafetéria). Ugyanakkor ezek 2010-től kedvezményesen adóznak a törvény által megszabott mértékig 25 százalékkal, más teher nem terheli. Kedvezményes juttatások:
- üdülési csekk a minimálbér mértékéig;
- iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 százalékáig;
- munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakba a minimálbér 50 százalékáig;
- munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakba a minimálbér 30 százalékáig;
- foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékáig;
- magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés;
- iskolai rendszerű képzés átvállalt költsége a minimálbér két és félszereséig;
- helyi utazási bérlet juttatása;
- meleg étkeztetés havonta 18 ezer forintig.
A fentiek az értékhatárok felett valamint minden egyéb természetbeni juttatás - köztük a hideg étkeztetési utalványok is - a hagyományos természetbeni juttatásnak minősülnek és a szerint adóznak összesen 95,58 százalékkal.
 Adómentes természetbeni juttatások:
- munkaruházat;
- céges személygépkocsi magáncélú használata;
- munkáltató által kedvezményesen vagy ingyenesen biztosított számítógép és internethasználat;
- kifizető által fizetett védőoltások.

Alkalmi munkavállalói kiskönyv
Megszűnik az alkalmi munkavállalói kiskönyv. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján 2010. március 31.-éig még lehet ilyen módon foglalkoztatni. Természetesen ez után a dátum után is lehet munkavállalókat alkalmilag alkalmazni úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatással. A munkáltató az alkalmi munkavállaló számára kifizetett nettó munkabér után 40 százalék közterhet fizet.
Bejelentési szabályok:
A munkáltató köteles a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni az összes adatot a munkavégzéssel kapcsolatban, elektronikus úton.

Vagyonadó
Új jogszabály 2010-től a vagyonadóról szóló törvény. Ez alapján adót kell fizetni a vízi és légi járművek, valamint nagy teljesítményű személygépkocsik után.

Vízi járművek
Vagyonadó terheli 2010-től a vízi járműveket is. Vitorlás hajók esetében akkor, ha a névleges vitorlafelülete meghaladja a 25 négyzetmétert, motoros vízi járművek esetében akkor, ha teljesítménye meghaladja az 50 kilowattot. Az adó alanya az aki a naptári év első napján a jármű tulajdonosa.
Az adó mértéke
Vitorlás vízi járművek esetén a vitorlafelület minden megkezdett négyzetmétere után:
                  a gyártás évében és az azt követő 10 naptári évben 2 ezer forint;
                  a gyártás évét követő 11-21. naptári évben 1 ezer forint;
                  a gyártás évét követő 22. évtől 500.- forint.
motoros vízi járművek esetén minden kilowattonként
                  a gyártás évében és az azt követő 5 naptári évben 300.- forint;
                  a gyártás évét követő 6-10. naptári évben 250.- forint;
                  a gyártás évét követő 11-15. naptári évben 200.- forint;
                  a gyártás évét követő 16. naptári évtől 150.- forint.

Légi járművek
Adóköteles a hőlégballon, a léghajó, a helikopter, a repülőgép, a sárkányrepülő, a vitorlázó repülőgép, feltéve, hogy ezek legnagyobb felszálló tömege a 100 kilogrammot meghaladja.
A légi járművek vagyonadójának mértéke a jármű korától és jellegétől függ.

Nagy teljesítményű személygépjárművek
Adóköteles a 125 kilowatt (170 LE) vagy afölötti teljesítményű személygépkocsi.
Az adó mértéke
                  A 125-175 KW - a gépjármű adó kétszerese;
                  175-200 KW - a gépjármű adó két és félszerese;
                  200 KW felett - a gépjármű adó háromszorosa.

A gépjármű adó összege levonható a vagyonadóból.
Adókedvezmény
A kizárólag elektromos és hibrid meghajtású gépjárművekre 50 százalék adókedvezmény jár. Szintén 50% kedvezmény illeti meg a nagycsaládos tulajdonosokat, egy személygépkocsi után.